A laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálásáról szóló 1995. évi XXIX. törvénnyel 1995. szeptember 28-án létrehozott a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény szerint működő Nemzeti Akkreditáló Testület a Magyar Köztársaság kizárólagos jogú nemzeti akkreditáló szerve, amely nem nyereségérdekelt köztestületként működik, törvényességi felügyeletét a Legfőbb Ügyészség látja el. A NAT-ot a Fővárosi Bíróság 1995. november 30-án, a 11.Pk. 61327/95/4 számú végzésével, 6762 sorszám alatt a társadalmi szervezetek nyilvántartásába vette. 

A NAT akkreditálással kapcsolatos feladatai:

1. A megfelelőségértékelő szervezetek és természetes személyek akkreditálására, az akkreditált szervezetek és természetes személyek tevékenységének és alkalmasságának felügyeleti vizsgálatára, az akkreditált státusz felfüggesztésére és visszavonására, valamint a külföldi akkreditáló szervezet által odaítélt akkreditált státusz (a továbbiakban: külföldi akkreditált státusz) elismerésére vonatkozó eljárás részletes szabályainak kidolgozása, felülvizsgálata és módosítása az európai és nemzetközi eljárások figyelembevételével,
2. a megfelelőségértékelő szervezetek és természetes személyek akkreditálása, az akkreditált szervezetek és természetes személyek tevékenységének és alkalmasságának felügyeleti vizsgálata az akkreditált státusz fenntartása, felfüggesztése vagy visszavonása céljából, valamint a külföldi akkreditált státusz elismerése,
3. az akkreditálási eljárásokba bevonandó minősítőkkel és szakértőkkel szemben támasztott szakmai és összeférhetetlenségi követelmények kidolgozása, az alkalmazott minősítők és szakértők kijelölése és értékelése,
4. részvétel és képviselet az európai és a nemzetközi akkreditálási szervezetekben,
5. két- és többoldalú együttműködési és kölcsönös elismerési megállapodások kezdeményezése és megkötése az akkreditálás területén,
6. közreműködés az akkreditálással összefüggő nemzeti, európai és nemzetközi szabványosítási tevékenységben,
7. részvétel az akkreditálással kapcsolatos iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzés tartalmi követelményeinek kidolgozásában, továbbá az iskolarendszeren kívüli képzés szervezésében,
8. tájékoztatás akkreditálási kérdésekben, így különösen az akkreditálással összefüggő szabványokról, jogszabályokról, útmutatókról és egyéb hazai és nemzetközi dokumentumokról, az akkreditálással összefüggő nemzetközi gyakorlatról és eseményekről,
9. az akkreditálással kapcsolatos hazai és nemzetközi dokumentáció gyűjtése és tárolása, valamint az azokhoz történő hozzáférés biztosítása.

A közgyűlések közötti időszakban a NAT működését az Akkreditálási Tanács irányítja a közgyűlés határozatainak megfelelően.

Az Akkreditálási Tanács tagjai

1. a NAT elnöke,
2. a gazdaságpolitikáért felelős miniszter képviselője,
3. az akkreditálásban érdekelt további miniszterek két közös képviselője
4. 9 választott természetes személy.

A közgyűlést a NAT tagsága alkotja, a NAT tagjai lehetnek:

1. a NAT által akkreditált vizsgálólaboratóriumok, az akkreditált státusz fennállásának időtartama alatt,
2. a NAT által akkreditált kalibrálólaboratóriumok, az akkreditált státusz fennállásának időtartama alatt,
3. a NAT által akkreditált terméktanúsító, irányítási rendszertanúsító, személyzettanúsító és ellenőrző szervezetek, az akkreditált státusz fennállásának időtartama alatt,
4. a NAT által akkreditált mintavevő szervezetek, a jártassági vizsgálatot szervező szervezetek, a referenciaanyag-gyártó szervezetek és a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszert hitelesítő szervezetek és természetes személyek, az akkreditált státusz fennállásának időtartama alatt,
5. az akkreditálásban érdekelt, a Kormány által rendeletben meghatározott miniszterek,
6. a Magyar Szabványügyi Testület, a mérésügyi szerv, az országos kamarák,
7. a tudományos és műszaki egyesületek,
8. az agrár, informatika, jogi és igazgatási, közgazdaságtudományok, műszaki, orvos- és egészségtudomány képzési területen képzést folytató felsőoktatási intézmények,
9. a gyártók, a forgalmazók és a fogyasztók érdekképviseleti szervezetei, a szakmai érdekképviseleti szervezetek, a minőségüggyel foglalkozó társadalmi szervezetek.

Az Akkreditálási Iroda a NAT ügyintéző szervezete, amelyet a NAT ügyvezető igazgatója irányít. Az Akkreditálási Iroda feladata:

1. a közgyűlés és az Akkreditálási Tanács döntési jogkörébe tartozó ügyek, a döntéshez szükséges előterjesztések előkészítése,
2. a NAT ügyviteli teendőinek ellátása,
3. az akkreditálási eljárásokban a Tv. 18-21.§-ában, továbbá a vonatkozó szabályzatokban meghatározott feladatok ellátása,
4. szakmai bizottságok működtetésével a megfelelő szakértői közreműködés biztosítása, az akkreditálás speciális követelményeinek és útmutatóinak, továbbá az akkreditálásba bevonandó minősítőkkel és szakértőkkel szemben támasztott szakmai és összeférhetetlenségi követelmények kidolgozása,
5. az alkalmazott minősítők és szakértők értékelése,
6. a Tv. 6.§ (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartások folyamatos vezetése, másolatok készítése,
7. a testületi szervek működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása a NAT éves költségvetés keretei között,
8. az európai és nemzetközi akkreditálási szervezetekben való képviselettel és részvétellel járó feladatok ellátása,
9. közreműködés az akkreditálással kapcsolatos iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzés tartalmi követelményeinek kidolgozásában,
10. akkreditálással kapcsolatos ismeretekre vonatkozó oktatás szervezése,
11. a NAT honlapjának karbantartása,
12. a közgyűlések lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátása,
13. tájékoztatás akkreditálási kérdésekben, így különösen az akkreditálással összefüggő szabványokról, útmutatókról és egyéb hazai és nemzetközi dokumentumokról, az akkreditálással öszszefüggő nemzetközi gyakorlatról és eseményekről,
14. az akkreditálással kapcsolatos hazai és nemzetközi dokumentáció gyűjtése és tárolása, valamint az azokhoz történő hozzáférés biztosítása,
15. közreműködés az akkreditálással összefüggő nemzeti, európai és nemzetközi szabványosítási tevékenységben az akkreditálással kapcsolatos honosított szabványok magyar nyelven történő mielőbbi megjelentetése érdekében.

Az akkreditálás önkéntes és nyitott minden laboratórium, mintavevő, tanúsító, ellenőrző, jártassági vizsgálatot szervező, referenciaanyag-gyártó szervezet, valamint EMAS hitelesítő szervezet és természetes személy számára, amely/aki tevékenységét pártatlanul és szakszerűen végzi, továbbá eleget tesz a felkészültségre vonatkozó követelményeknek. A követelményeket az MSZ EN 45000 szabványsorozat, illetve az MSZ EN ISO/IEC 17000 szabványsorozat, az akkreditálás európai és nemzetközi szervezeteinek útmutatói és a NAT előírásai alkotják.

A közgyűlés 5 tagú Fellebbviteli Bizottságot választ öt éves időtartamra. A Fellebbviteli Bizottság két jogi és három egyéb felsőfokú végzettségű, legalább 10 éves szakmai gyakorlattal rendelkező személyből áll.

A közgyűlés 3 tagú Pénzügyi Ellenőrző Bizottságot választ öt éves időtartamra. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság egy közgazdasági vagy pénzügyi-számviteli és két egyéb felsőfokú végzettségű személyből áll.

Az Akkreditáló Bizottság elnökből, két elnökhelyettesből és legfeljebb 22 természetes személy tagból áll. Az Akkreditáló Bizottság elnökének és tagjainak megbízatása visszavonásig érvényes

A NAT a Szakmai Bizottságok működtetésével biztosítja a megfelelő szakértői közreműködést, kidolgozza az akkreditálás speciális követelményeit és útmutatóit, továbbá az akkreditálásba bevonandó minősítőkkel és szakértőkkel szemben támasztott szakmai és összeférhetetlenségi követelményeket.

A NAT az akkreditálással kapcsolatos tudnivalókat a honlapja "HÍREK" menüjében, a követelményeket és előírásokat - a törvény 1. §-ában felsorolt szervezetenként csoportosítva - a "DOKUMENTUMOK" menüben teszi közzé. A kötelező alkalmazású dokumentumok a honlapról díjmentesen letölthetők. A honlap ugyancsak tájékoztatást ad az ajánlásként alkalmazandó útmutatók elérhetőségéről, illetve beszerzési módjáról és áráról.

A NAT az akkreditálási és felügyeleti vizsgálati eljárásokat a NAT ügyvezető által kijelölt külső minősítők és szakértők bevonásával végzi. A minősítőket és szakértőket a tudományos és műszaki szervezetek, a felsőoktatási intézmények, a kutatóközpontok, a laboratóriumok és a vállalkozások szakemberei közül a szakmai akkreditáló bizottságok jelölik ki. Az akkreditálási és felügyeleti vizsgálati eljárásban minősítőként vagy szakértőként nem vehet részt az, aki az eljárásban érintett szervezet vagy természetes személy, valamint azonos területen akkreditált státusszal rendelkező szervezet tulajdonosa, tisztségviselője, továbbá az akkreditált státusszal rendelkező szervezet vagy természetes személy munkavállalója vagy velük egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, továbbá e személyek közeli hozzátartozója.

A NAT adatbázisa mintegy 320 minősítőt és szakértőt tartalmaz. A NAT a minősítőket rendszeresen továbbképzi.

A jogilag szabályozott területen a kijelölendő szervezetek felkészültségének ellenőrzése érdekében a NAT szorosan együttműködik a minisztériumokkal és más hatóságokkal. Ennek eredményeként számos területen az akkreditálás előfeltétele a hatósági vizsgálatok, ellenőrzések, tanúsítások végzésének, illetve a kijelölés kérelmezésekor a szervezet felkészültségét a NAT értékeli. A NAT tagja a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Kijelölési Bizottságainak.