Fogcsikorgatás - mi az oka és mit tehet ellene?

A fogcsikorgatás - szakmai nevén bruxizmus - az a jelenség, amikor a felső állcsont és az állkapocs képtelen nyugalmi záródási pontban maradni, ehelyett folyamatosan egymásnak feszülnek. Ez nemcsak fogászati problémákhoz vezet, de más testi fájdalmakért és a kialvatlanságért is felelős lehet. A jelenség szinte bárkit érinthet, és míg éber állapotban még ugyan észrevehető viselkedés, addig az éjszakai fogcsikorgatást sokszor már csak a környezet jelzi vissza.

Ebben a cikkben arról lesz szó, hogy kiket érinthet a fogcsikorgatás, mik az okai és tünetei, és hogyan lehetséges a kezelése a fogcsikorgatás elleni készülék bevetésén túl.

Honnan ismerhető fel, ha valaki fogcsikorgatással küzd?

A fogcsikorgatás hangos típusa a rendszeres kocogtatás vagy a fogak egymáson csúsztatása, a csendesebb változat pedig a fogak statikus összeszorítása.

• A jelenség szinte bárkit érinthet, életkortól függetlenül - lehet, valaki a szomszéd szobában alvó, kiskorú gyermekénél fogja észlelni, hogy “csikorog álmában” vagy “köveket rág”, mást pedig a felnőtt partnere figyelmeztet, hogy éjszakánként kocogtatja a fogait. 
• Már kisbabák és gyermekek esetében is gyakran előfordul, hogy a nem megfelelően záródó állkapocs fiatalkori fogcsikorgatást okoz. 
• Az acetonos lehelet szintén árulkodó jel lehet arra, hogy a szájüregben valamilyen gyulladás lépett fel.
• A nappali fogcsikorgatást egyszerűbb észrevennie az embernek önmagán: az állkapocs az erős szorítástól elfárad és egyfajta szorító, izomláz jellegű fájdalommal jelez.
• Azonban a probléma éjszaka, alvás közben gyakrabban megfigyelhető. Ennek figyelmeztető jele az, ha reggelente nyaki- és fejfájással ébred, ami a nap folyamán fokozatosan alábbhagy.
• Amikor valakinél egyszerre több fogászati probléma alakul ki, jellemzően az őrlőfogaknál, akkor is érdemes számításba vennie azt, hogy a háttérben bruxizmus húzódhat.

Mi történik a fogcsikorgatás közben?

A bruxizmus során az érintett állandó nyomást helyez fogaira, az állkapcsára és a nyakizmaira. Az evés során csupán rövid, apró mozdulatokat fejt ki az ember, viszont a fogcsikorgatás során huzamosan fennálló leterheltség éri a fogakat és az izmokat, ami akár 30-60 percig is eltarthat. Ez a probléma a fogak kilazulásához és elvesztéséhez vezethet. Emiatt van, hogy leggyakrabban a fogászati kontrollvizsgálaton diagnosztizálják a bruxizmust.

A fogcsikorgatás tünetei

A fogcsikorgatás tünetei elsődlegesen az őrlőfogakon látszódnak meg, melyek idő előtt, rendellenes kopást és sérüléseket mutatnak. Van, akinél a harapófogak kopnak el ferdén, és a tetejük érzékennyé válik, másoknál pedig a korona gyengül el.

• A folyamatos állkapocsszorítás leterheli az izomzatot, ami nyaki izommerevséget és görcsrohamot okozhat. 
• Ennek hatására akár rágóizom problémák is kialakulhatnak, valamint lesérülhet az állkapocs és ízületi gyulladás léphet fel, ami nagyban hátráltatja a mindennapi étkezést, sőt a beszédet is nehezítheti.
• Bizonyos esetekben a tenziós fejfájás és a migrén szintén a fogcsikorgatásra vezethető vissza, emellett az ismeretlen eredetű arcüregi és halántéki fájdalmak egyaránt származhatnak ebből.
• Szintén kísérő tünetei lehetnek még a fülzúgás és a szédülés.
• Az állandó izomfeszülés emellett megterheli a szervezetet, így az érintett hiába megy el időben aludni, a teste nem tud ellazultan pihenni. A felszínes alvás ezáltal kimerültséget és fáradékonyságot eredményez.
• Egyes embereknél az éjszakai fogcsikorgatás mellett más panaszok is megfigyelhetőek, úgy mint a légzési apnoé, horkolás vagy az alvajárás.

A fogcsikorgatás okai

A fogcsikorgatást okozhatja egy túl magas tömésű fog, egy nem megfelelően kialakított fogkorona vagy protézis is felelős lehet. Gyermekeknél az ujjszopás vagy a deformálódott fogsor, állkapocs vezethet a jelenség kialakulásához, de előfordulhat, hogy valamilyen gyermekkori szorongás vagy hiperaktivitás a kiváltó ok.

Ami megfigyelhető, hogy a nagyfokú koncentráció közben akaratlanul is elkezdi az ember összeszorítani az állkapcsát. Ha azonban a feszültséget nem tanulja meg megfelelő technikákkal levezetni, akkor már fiatalkorban berögzült, rossz szokássá válhat a fogszorítás, mint a stresszre kialakított automatikus reakció.

Az éjszakai fogcsikorgatás okai például visszavezethetőek a stresszes életmódra - a lelki problémák nem megfelelő kezelése könnyen vezethet szomatikus tünetekhez.

Érdemes végiggondolni, okozhatja-e a tünetet valamilyen gyógyszer mellékhatás. Egyes esetekben akár neurológiai háttere is lehet: a Parkinson-kór és a Huntington-kór az izomzatot támadja meg, ami miatt kialakulhat akaratlan és nem irányítható remegés vagy izommozgás.

Hogyan kezelhető a fogcsikorgatás?

Szerencsére a jelenség több vonalon kezelhető, ehhez fontos feltárni, hogy fizikai vagy lelki eredetű a fogcsikorgatás. 

• A fizikai eredetű fogcsikorgatás egyik legtipikusabb kezelési módja a harapásemelő sín. Ebből mind nappali, mind éjszakai változat kapható, és a szorítással járó fogcsikorgatás ellen házilag a legegyszerűbben bevethető technika, mivel segít csökkenteni az állkapocsban kialakuló nyomást.
• Habár a fogvédő a csikorgatás ellen megfelelő lehet, mégsem elég. Nem javallott ugyanis orvosi kontroll nélkül fejest ugrani az ilyen gyors megoldásokba, hanem érdemesebb alaposan kivizsgáltatni az egyénre vonatkozó okokat, hogy a problémát tényleg hatékonyan megszüntethessék. 
• Előfordulhat, hogy az érintettnek fogszabályozót fog javasolni a fogszakorvos, vagy ki kell cserélni a töméseit, fogpótlásait. Egyes akut vagy krónikus kísérő panaszokra nem-szteroid alapú gyulladáscsökkentőket is javasolhatnak. A sérült ínyekre ajánlhatnak olyan nyugtató géleket, mint a Gengigel.
• Ha nagy fokú az erodálódás az állkapocs csontozatában vagy a kapcsolódó ízületekben, akkor szükség lehet invazív, ám nagyon hatékony beavatkozásra. 
• A fogorvoson túl más szakemberekre is szükség lehet. Az izomlazításban a gyógytornász tud majd segíteni, aki megtanítja, hogyan mozgassa át az érintett területeket, és alaposan feltárja, hogy milyen gyakorlatokkal lehet megfelelően nyújtani és lazítani azokat.
• A lelki problémák esetén viszont mindenképpen olyan pszichológushoz érdemes fordulni, aki mind rövid, mind hosszútávon segít a stresszforrások megfelelő kezelésében, hozzájárulva ahhoz, hogy ön újra kiegyensúlyozottá válhasson.

Egy tanácsadás keretében állapotát profi szakemberek mérik fel, akik a megfelelő diagnosztizálással valóban olyan megoldásokat fognak nyújtani, amikkel a fogcsikorgatási problémái minél előbb és a lehető legjobb kimenetellel megoldódnak. Vegye fel a kapcsolatot az ügyfélszolgálattal hétköznap 8.00 és 20.00 óra között, hogy minél előbb a leghatékonyabb kezelést kaphassa meg.